Mi változott 2026-ban
2026. január 1-jétől a mikrovállalkozások adója egységesen az árbevétel 1 százaléka. A korábbi 3 százalékos kulcs, amely bizonyos tevékenységekre, illetve magasabb árbevételnél vonatkozott, megszűnt. Az árbevételi határ 100 000 euróra csökkent, 2025-ben ez még 250 000 euró volt.
A változás leginkább azokat a cégeket érinti, amelyek árbevétele 100 000 és 250 000 euró között van: ők 2026-ban már nem adózhatnak mikrovállalkozásként.
Mikor adózhat egy cég mikrovállalkozásként
A legfontosabb feltételek 2026-ban:
- az előző évi árbevétel nem haladta meg a 100 000 eurót, és a folyó évben sem haladja meg;
- a cégnek van legalább egy, teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja;
- a határ számításakor a kapcsolt vállalkozások árbevételét is figyelembe kell venni.
Ezeken kívül további feltételek is vannak, például a tevékenységre és a tulajdonosi szerkezetre vonatkozóan. Ezeket érdemes cégre szabottan átnézni, mert egyetlen feltétel hiánya is a nyereségadóba viheti a céget.
Hogyan számolja ki a határt
A 100 000 eurót lejben kell számolni, az előző év utolsó napján érvényes BNR-árfolyamon. 2026-ban ez a 2025. december 31-i árfolyam, ezen számolva a határ 509 850 lej.
Az árbevételt az év elejétől összesítve kell figyelni, nem havonta külön. Egyetlen nagyobb megrendelés is átviheti a céget a határon.
Egy kft. árbevétele januártól áprilisig 420 000 lej. Májusban kiszámláz egy 110 000 lejes megrendelést, így az év eleje óta elért árbevétele 530 000 lej lesz. Ez meghaladja az 509 850 lejes határt, vagyis a cég a második negyedévben lépte át a határt.
Mi történik, ha a cég átlépi a határt
Abban a negyedévben, amelyben az árbevétel átlépi a 100 000 eurót, a cég átkerül a nyereségadó hatálya alá. A nyereségadó a nyereség 16 százaléka, vagyis a bevételek és a levonható költségek különbségéből számolják, nem az árbevételből.
A fenti példában a cég az első negyedévre még mikrovállalkozási adót fizet, a második negyedév elejétől, április 1-jétől viszont már nyereségadót számol.
Az adónem változását a törvényes határidőn belül be kell jelenteni az adóhatóságnak (ANAF). A könyvelés is változik: a nyereségadóhoz a költségeket részletesebben kell dokumentálni, és nem minden költség vonható le.
Mi a különbség a gyakorlatban
| Mikrovállalkozási adó | Nyereségadó | |
|---|---|---|
| Mi után fizet | az árbevétel után | a nyereség után |
| Kulcs 2026-ban | 1% | 16% |
| Ha veszteséges a cég | akkor is fizet | nem fizet nyereségadót |
| A költségek szerepe | nem csökkentik az adót | a levonható költségek csökkentik |
A mikrovállalkozási adó ott előnyös, ahol a nyereség az árbevételhez képest magas, például kevés anyagköltséggel dolgozó szolgáltató cégeknél. A nyereségadó ott lehet kedvezőbb, ahol sok a költség és alacsony a haszonkulcs. A 100 000 eurós határ fölött a nyereségadó kötelező, alatta a feltételek döntik el, melyik vonatkozik a cégére.
Mit érdemes most megnézni
- Mennyi volt a cég árbevétele 2025-ben, és meghaladta-e a 100 000 eurót.
- Mennyi az év eleje óta elért árbevétel, és várható-e nagyobb megrendelés az év hátralévő részében.
- Van-e a cégnek kapcsolt vállalkozása, amelynek árbevétele beleszámít a határba.
- Megvan-e a teljes munkaidős alkalmazott, és mi történik, ha kilép.
Az online ügyfélportál kimutatásában látja az év eleje óta elért bevételt, így időben észreveszi, ha a cég közelít a határhoz.
A cikk a 2026. november 10-i jogszabályi állapotot tükrözi, és általános tájékoztatás. A cégére vonatkozó döntés előtt kérjen egyedi tanácsot.
